Belépés Kezdőlap

Jancsó alapítvány

Sajtómegjelenés 2011

2011. December 22.

Világ Magyarsága - Dr. Polgárdy Géza

JANCSÓ BENEDEK EMLÉKEZETE

E cím egyúttal egy pár hónapja, a Jancsó Alapítvány kiadásában megjelent, 256 oldalas könyv címe is. Egy olyan könyvvé, amely szándékosanakar hasonlítani egy másikra, amelymég 1931-ben, a Jancsó Benedek halálát követő évben jelent meg az Erdélyi Férfiak Egyesülete kiadásában és Asztalos Miklós szerkesztésében. Akkor a kiváló székely tudós,író, tanár és politikus legközelebbimunkatársai és tanítványai voltak azemlékalbum szerzői. Most a mi időnklegjobb szakemberei közül vállalkoztak néhányan arra, hogy felidézzék a valaha élt egyik legnagyobb székelymagyar, az évtizedeken át kényszerű feledésre ítélt Jancsó Benedek életét és munkásságát.

A kötéte elé írt előszót a Jancsó Alapítvány jegyzi. Ebben olvashatjuk, hogy e "neves magyar tudósok közreműködésével készült gyűjteményt azújbóli megismertetés igényén túl a történelmi igazság keresése, valamint amagyar érdekek és értékek 21. századi védelme jellemzi. A maga korábanJancsó Benedek is ezekért harcolt ésmunkálkodott egész életművével.”

Ezen utóbbi sorokat annyira jólesett olvasnom, hogy egymás után háromszor is megismételtem ezt!

...Magyar érdekek és értékek...

Aki ezt áz elmúlt internacionalistaévtizedek.során ki merte ejteni a száján, vagy le merté írni, áz halál fia volt!

Továbbá megbélyegzett! Mert a szerb, román, cseh, ukrán vagy szlovák részére engedélyezett volt a saját kultúra, gondolatvilág, hagyományok szeretete, de merte volna eztegy magyar megtenni! Az bizonymenten megkapta volna, hogy irredenta, soviniszta, fasiszta, náci ésmég ki tudja mi minden!

... Most aztán csodálkoznak némelyek, hogy magyar nemzettudat egyszerűen nem létezik, miután az internacionalizmus után megkaptuk a Iiberálisoktól mintaként a kozmopolitavilágpolgár követendő példáját.

Merthogy teljesen mindegy hogy ki, mi, csak és kizárólag magyar ne legyen senki! Mert magyarnak lennibűn, méghozzá nagy bűn, sőt a legnagyobb bűn! (Közben pedig megállapították némelyek, hogy nálunk alegmagasabb az öngyilkosságok száma, meg itt kötik a legkevesebbházasságot és itt születik a legkevesebb gyermek, stb. Fogy, csökken amagyarok száma, mint ha e nép kipusztulásra ítélte volna önmagát!? Csak azt az egyetlen kérdést nemtették fel soha, hogy szép, szép, deígy, örökös önkorbácsolás, örököskényszerű önmegvetés, mesterségesen keltett .önutálat közepette lehet-eegyáltalán élni, létezni?)

És ne essünk tévedésbe! Mindeza nemzetgyilkos szörnyűség nemcsupán a szocializmus évtizedeitjellemezte, de az 1990-et követő 20 posztkommunista évet is! Mi több,az ezerszer átkozott "gyurcsánízmus” révén napjainkban is továbbél, - igaz remélhetően, - már csak igen kevesekben...

A “Jancsó Benedek emlékezete” című kötetben az előszó után ajánlások következnek. Az első Írója a Magyar Országgyűlés jelenlegi elnöke,aki ‘Főhajtás egy magyar látó előtt" címmel fogalmazta me~ ajánló gondolatait Ezt követőén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért, illetvekultúráért felelős államtitkárainakajánló sorai olvashatók. Majd következnek a tanulmányok.

A Jancsó Benedek irodalmi munkásgának összeállítását adó bibliőgráfiát’ követően a jeles férfiú középiskolai tanári és oktatáspolitikaitevékenységáről ír Jáki’ László, majda “Kölcsey Ferenc élete és művei” című monográfiájáról fejti ki gondolatait Takaró Mihály. Ezeket Ráffay Ernőírása követi, aki Jancsó “Justus”-salfolytatott sajtóvitáját ismerteti “Egymagyar-román vita 1907-ben" cím alatt. E ponton aztán maga Jancsó veszi át a szót, “Román-kérdés egykor és ma” címmel.

Tőkés László ezután olvashatóírásának címe “A kulturális sokszínűség buktatói és esélyei Európában" amit Egyed Ákos professzor, a MTA külső tagjának “Jancsó Benedek a székelyekről és a székelyekért” című írása követ. Megelőzve ”A Székelyek” című, a könyv névadójának tolla alól kikerült történeti ésnéprajzi tanulmányt.

Jancsó ezt követően még egyszerszerepel a kötetben szerzőként, mégpedig Ladihay Vince álnéven megjelent Erdély történetének egyrészletével. A két Jancsó-írás közöttfejti ki gondolatait Sas Péter tudományos kutató Jancsó szellemiségénekidőszerűségéről Erdély jövőképében.

Ezután Rugonfalvi Kiss István "Jancsó Benedek, emiékezete” a Kovács Zsuzsánna- Kovács Attila szerzőpáros, pedig “Hogyan őrzi nagy fiaemlékét a háromszéki őrhely és szülő falú” című írásai következnek. A kötetet záró írást Jancsó Antal, a könyvet kiadó alapítvány kuratóriumi elnöke jegyzi. lrásának címe: Jancsó Benedek időszerűsége.

Végül hét teljes oldalon fekete-fehér képek sorakoznak. Az angolnyelvű összefoglaló után a tartalomjegyzék és a könyv megjelenését támogatók felsorolása következik.

Végigolvasva a kötetet azzal ajóleső érzéssel tettük le, hogy a jól szolgálja a maga elé kitűzött célt. Ráirányítja a figyelmet a székelyföldi Gelencén, 1854. november 19-én született és Budapesten, 1930. június 27-én elhunyt kiváló és nagyszékely-magyar személyére és munkássága. Olyan sok e téren kiesett évtized után.

Most pedig, hogy az emlékkönyv megjelentétésével az első lépés etéren megtétetett, következzen afolytatás! Vagyis Jancsó Benedeknehezen beszerezhető könyveinekújra ‚kiadása, s a folyóiratok oldalain Csipkerózsika álmukat alvó tanulmányainak kötetbe rendezése. Meg könyv formájában. még soha napvilágot nem látott Kőrösi Csoma Sándor életét regényes formában feldolgozó művének megjelentetése. Ugy gondoljuk, hogy a Jancsó Alapítvány előtt valósággal tornyosulnak a teendők...

Dr. Polgárdy Géza

 

 

2011. December 07.

Jancsó Benedek emlékezete

A Magyar Köztársaság Kolozsvári főkonzulátusán mutatták be a 2011-ben, Jancsó Alapítvány kiadásában megjelent „Jancsó Benedek emlékezete” című több mint 250 oldalas emlékkönyvet. A könyvhöz neves személyiségek írtak ajánlást. Mint dr. Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkár, Szőcs Géza író, kultúráért felelős államtitkár. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Szőcs Gézát idézvén: „Jancsó Benedek (1854- 1930) kora igazi polihisztora volt: nyelvészeti tanulmányok mellett írók, költők és tudósok életrajzát is megismerhetjük írásaiból, de történészként is helytállt, a nemzetiségi politikáról és a székelységről több műve született, nem beszélve az álnéven írt Erdély története-című remekművéről”.

Dr. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány kuratóriumának elnöke a „Jancsó Benedek emlékezete” című könyv létrejöttének körülményeiről beszélt. 1936-ban megjelent Jancsó Benedek Emlékkönyv, melyet Asztalos Miklós történész szerkesztett. A könyv Jancsó Benedek munkásságát, érdemeit méltatta.

A most megalakult Jancsó Alapítvány hasonló elvek alapján szerkesztette ezt a tanulmány-kötetet, mert tisztelegni kíván a nagy polihisztor előtt.

A második világháború kitöréséig nagyon sok Jancsó társaság alakult meg. De a történelmi változások következtében ötven év alatt megfeledkeztek a kiváló személyiségről.

Jancsó Benedek emlékezete-című könyvnek 15 szerzője méltatja a polihisztort, a munkásságának különböző vonatkozásait emelték ki. A könyv szerkesztése során beemeltek részleteket Jancsó Benedek műveiből. Tehát az olvasó az eredeti szövegeket olvashatja, és ennek következtében még jobban, még tisztábban megismerheti Jancsó Benedeket és élvezheti egyedi stílusát. Megértheti, miért időszerűek a Jancsó által megfogalmazott nézetek.

A könyv utolsó részében képanyag található, mely Jancsó Benedek életének bizonyos megnyilvánulásait emeli ki.

A kötetet Petrovits István plakettjének és Keöpeczi Sebestyén József grafikáinak felhasználásával Almássy Csaba tervezte.

A könyv belső lapján Jancsó Benedek időskori képét láthatjuk, melyet Miklós József festménye alapján, szabadon festette Jancsó Zoltán.

Szemüveges, magas, idősödő úri embert ábrázol a kép, akinek jelentős szerepe volt a magyar politikai, társadalmi és kulturális életben.

A könyvbemutató házigazdája Szilágyi Mátyás főkonzul, kiemelte, a magyar művelődéstörténet egyik gyöngyszemét mutatják be, mely összeköti a magyarságot. Méltatásában felhívta a figyelmet arra, hogy Jancsó Benedek sokat tett a magyarságért. Közösségi ember volt. Polihisztor, számos folyóirat munkatársa. Időben jelezte korának problémáit. Tudományos pályafutása, irodalomtörténészként is fontos. Könyvet írt a magyar felvilágosodásról.

Sajnos Erdélyben, de Magyarországon is kevés információ áll rendelkezésünkre Jancsó Benedekkel kapcsolatban. A magyar kultúrában tudatosítani kell azokat az értékeket, melyeket Jancsó neve képvisel.

A Jancsó Alapítvány kuratóriumának elnöke Dr. Jancsó Antal felhívta a figyelmet arra, hogy a kötetben jeles történészek, irodalmárok, írnak, akik Jancsó Benedek gondolkodásának időszerűségét mutatják be.

Dr. Vekov Károly a Babeş- Bolyai Tudományegyetem tanára Jancsó Benedek életutját méltatva, rámutatott arra, hogy a „nemzet napszámosának” nevezhetjük. Szolgálta a nemzetet akkor, amikor ezt nagyon kevesen tették.

Bemutatta Jancsó Benedek életutját 1858 és 1930 között. Gelencén született. Iskoláit Székelyföldön kezdte. 1875-ben beiratkozott a Kolozsvári Egyetemre, melyet 1978-ban elvégzett. Tanulmányait Bécsben folytatja. Ebben az időben életpályájának két stációja van: Kolozsvár és Bécs. Kinevezték tanárnak a vegyes nemzetiségű Pancsovára. Majd Aradra, ahol szembesül a magyar-román kérdésekkel. Tanít Budapesten. 1901 és 1909 között a Minisztériumi hivatal munkatársa, a Bánffy Dezső kormányában. 1907-ben vallásügyi kérdésekkel foglalkozik.

Lényegében Jancsó foglalkozott a közoktatás kérdésével is, különböző folyóiratokat indított utjára. De munkásságának figyelemre méltó része a kisebbséggel való foglalkozás volt. A román kisebbség ideológiai mozgalmával is foglalkozik. A Párizsi béketárgyalások szakértője. A Trianoni szerződés után a revíziós törekvésnek a mozgatója.

Alkotásai nagyon fontosak. Monográfiái közül említésre méltó „A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota I. II, kötet Budapest 1896./ 1899. Vagy A székelyek. Történelmi és néprajzi tanulmány. 1921.

Ladihay Vince álnév alatt közölte „Erdély története” című kötet. Cluj- Kolozsvár 1923.

Különböző folyóiratokban megjelentek tanulmányai, költeményei. Mind azt bizonyították, mennyire széleskörű érdeklődése, és tevékenysége.

Dr. Jáki László Jancsó Benedekről, mint tanárról beszélt. Egyrészt, mint középiskolai tanárról, másrészt a középiskolai reformjáról, ahogy Jancsó látta, és arról, hogyan értelmezte a pedagógus szerepét. Megemlítette, egy méltatlanul elfelejtett személyiségről van szó.

1890-ben írja Jancsó Benedek, milyen fontos a gyermek személyiségének a megismerése. Figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait is.

A középiskolai reformmal kapcsolatban megfogalmazza az egységes középiskola gondolatát. Ezeket a gondolatokat 1891-ban Budapesten megjelent „Középiskoláink reformja. Pedagógiai tanulmány” című könyvében fogalmazta meg. Könyvének írásakor rendkívül jól ismerte a hazai és külföldi forrásirodalmat. Az egységes középiskola híve. Tisztában van a pedagógus fontosságával, személyiségének jelentőségével. Amint megállapítja, a pedagógus munkája művészkedés, amelyben fontos a gyermek szeretete.

Amint mondja a pedagógust meg kell becsülni.

Dr. Egyed Ákos történész – akadémikus szerint Jancsó Benedek a székelységét nem felejtette el, bár keveset élt Székelyföldön. A székelységgel hadi szolgálatot végeztettek, és ennek következtében nem volt lehetőségük, hogy felvegyék a versenyt a kapitalizmussal.

Jancsó Benedek szerint nagyon fontos kell, legyen a székely iskolahálózat fejlesztése, amely versenyképessé tenné az ott élő fiatalokat. Figyelmeztetett a székely ifjúság nem ismeri az idegen nyelveket.

Dr. Sas Péter tanulmányában a Jancsó Benedek munkásságának időszerűségét elemzi, és azt, mit mond a mának. Az időszerűsége Sas Péter szerint abban áll, hogy látta a valós politikai helyzetet, a maga realitásában értékelte. A mindenkori Magyar Kormány súlyának megfelelően kell, kezelje Erdélyt.

A kötetben megjelent dr. Raffay Ernő v. honvédelmi államtitkár, egyetemi tanár „Egy magyar-román vita 1907-ben” című írása, melyben kiemeli Jancsó Benedeknek a román – magyar kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Jancsó szerint a román- magyar kérdést a kultúra eszközeivel, lehet befolyásolni. Másrészt azt mondja, hogy a „magyar nemzetnek a legtávolabbról sem áll érdekében, hogy a románságot a nemzetiségétől megfossza… A román-kérdést a kultúra eszközeivel lehet befolyásolni.”

Takaró Mihály szerint, Jancsó írta a legteljesebb Kölcsey Ferenc-monográfiát.

„ Jancsó Benedek monográfiájának nagy értéke, hogy a korszak főbb irodalmi és közéleti személyiségei között dúló, nem ritkán igen éles és durva hangnemű vitákat minden eufemizáló szándéktól és eszköztől mentesen mutatja be.”

Csomafáy Ferenc

Forrás:http://www.erdon.ro

 

 

2011. December 07.

Köznevelés 37. száma, Jancsó Benedek könyvünk

Szemle

A székely polihisztor

Azt olvasom a Jancsó Benedek emlékezete kiadvány előszavában, hogy „Az utóbbi hatvan évben a hivatalos politika mindent elkövetett azért, hogy Jancsó Benedek munkásságára homály boruljon.” Eljutva a kötet végére, (elődje, az Emlékalbum 1931-ben jelent meg) nem tudom miért. Mindenesetre ő ma már annyira nem tabu, hogy a kötetben Kövér László országgyűlési elnök, dr. Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke méltató, ajánló sorai olvashatók. A tanulmányok szerzői között pedig olyan ismert nevek, mint Tőkés László református püspök, Raffay Ernő volt honvédelmi államtitkár, egyetemi tanár, dr. Jáki László egyetemei docens vagy Takaró Mihály irodalomtörténész. Nézzük, kit akarnak megismertetni velünk a neves ajánlók, tanulmányírók?

Forrás:

http://www.koznev.hu

 

 

2011. December 06.

Köznevelés - Novák Gábor

Azt olvasom a Jancsó Benedek emlékezete kiadvány előszavában, hogy "Az utóbbi hatvan évben a hivatalos politika mindent elkövetett azért, hogy Jancsó Benedek  munkásságára homály boruljon." Eljutva a kötet végére, ( elődje, az Emlékalbum 1931-ben jelent meg) nem tudom miért. Mindenesetre ő ma már annyira nem tabu, hogy a kötetben Kövér László országgyűlési elnök, dr. Hoffman Rózsa közoktatási államtitkár, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke méltató, ajánló sorai olvashatók. A tanulmányok szerzői között pedig olyan ismert nevek, mint Tőkés László református püspök, Raffay Ernő volt honvédelmi államtitkár, egyetemi tanár, dr. Jáki László egyetemi docens vagy Takaró Mihány irodalomtörténész. Nézzük, kit akarnak megismertetni velünk a neves ajánlók, tanulmányírók?

   A székenyföldi Gelencén, 1854-ben született magyar - latin szakos pedagógust, történészt, publicistát, a Magya Tudományos Akadénia levelező tagját, kisebbségi politikust, lapszerkesztőt, nyelvészt, tantervkészítőt, tankönyvírót, tanügy irányitási szakembert, minisztériumi tisztviselőt stb. Nem tudom van-e olyan, elsősorban humán szellemi foglalkozás, amelyben ne alkotott volna maradandót a sokoldalú székely. Tanított középiskolában Pancsován, Aradon és Budapesten, közben sok, más lappal együtt szerkesztette a Középiskolai Szemlét és sokat dolgozott a középiskola reformjáért. Meggyőződése volt, hogy az értelmi nevelés főlénye túlterheléssel jár. Ezt írja: " A testi nevelésre csak az utóbbi időkben lettünk igazán figyelmesek.

Oka ennek kétségtelen abban van, hogy soha egyetlen időszakban sem volt az értelmi munka mennyisége iránt támasztott igény akkora, mint most. Nincs más védelmi eszköz, mint lehetővé tenni, hogy ifjúságunk tesileg is megbírja a ráhalmozott ideg - és izomemésztő szellmi munkát."

De nemcsak a testi mevelének viseli gondját, hanem a tanárképzésnek, a szabad iskola megteremtésénak is. Ez utóbbi akkirban Angliában és Amerikában volt megerősödödőben, és erről a hazai pedagógusokat Jancsó Benedek informálta a pedagógai ajtóban. Nyelvészeti, politikai, történelmi monográfiákat jelnetet meg, nemzetiségi tanulmányokat, cikkeket ír szakmai  lapoknak, napilapoknak, folyóiratoknak, rovatvezető a Közneelés elődjénél, a Néptanítók Lapjánál.

Ez utóbbi beosztásában nagy figyelmet és teret szentelt a külföldi és hazai pedagógiai, oktatási szakmai újdonságoknak, hiszen több nyelven beszélt. Föltehetően hihetetlen tájékozottságának köszönhetően az elfogadott, egységes középiskolával szemben új megoldást javasolt. Elképzelése szerint a középiskola első három év végén szigorú vizsga lenne. A gyenge eredményt elérők szakiskolába mennek, a jó bizonyitványú, kisabb hányad pedig jogosult lenne a négyéves középiskola felső osztályaiba beiratkozni. Nincs új a Nap alatt, már Jancsó is látta, tudta hogy a jó tanári munka alapfeltétele az anyagi megbecsülés. Szellemesen idéz egy külföldi szerzőt: "... eltöröltük a feketék rabszolgaságát, de nem voltunk képesek véget vetni a fehér rabszolgaságnak: a hivatalnokok rabszolgaságának."

Köznevelés - Novák Gábor

 

 

2011. Szeptember 20.

Gelence hazahívta a Jancsókat - Videó

A Jancsó család találkozóján évről évre többen jelennek meg: míg pár évvel ezelőtt, a kezdetekkor alig egy-két tucat, az idén már több mint kétszáz személy vett részt a rendezvényeken. Az idei kiadás fénypontját kétségkívül a Jancsó Benedek-emlékkönyv bemutatója képezte, amely a kiterjedt család anyagi és erkölcsi támogatásával került az olvasók asztalára. A szervezők más híres személyiségekről is megemlékeztek, mint Bodor Ferenc, aki budapestiként Gelence szerelmesévé vált, és a faluban alussza örök álmát, vagy a 250 éve született Jantsó Pálról, Gyulai Pál szerint „az első magyar komikusról”, Jancsó Adrienne színésznőről, aki 90 éve született.

A család tagjai és a falu ünneplő közönsége a Jancsó-kúria kertjében zárta a találkozót, ahol ősmagyar harcmodort és fegyverhasználatot láthattak, kézműves tevékenységeken vehettek részt az érdeklődők, és három rögtönzött kiállítást is megtekinthettek: Kelemen Botondnak az 1848–49-es forradalommal kapcsolatos gyűjteményét, a kúria egykori tulajdonosainak fényképalbumát, valamint az iskola diákjai által készített, Esküvői hagyományok a Kárpát-medencében című összeállítást.

https://youtu.be/eyWmpUfzBkA

 

 

2011. Szeptember 20.

Be kell szülni a Kárpát-medencét

– Raffay Ernő a méltatlanul elfeledett Jancsó Benedekről –

A Kulturális Örökség Napjainak gelencei eseményei már negyedik éve egybeesnek a Jancsó család találkozójával. Az idei rendezvény fénypontját kétségkívül a Jancsó Benedek-emlékkönyv bemutatója képezte, amelyen jelen volt a könyv egyik szerzője, Raffay Ernő történész is. A szerzővel, aki a Trianon titkai című könyvével lett korunk egyik legnépszerűbb magyar történelemtudósa, Gelence híres szülöttének munkásságáról és a román-magyar viszony történelmi megítéléséről beszélgettünk.

– Mikor hallott először Jancsó Benedekről?

– Munkásságát a szegedi egyetemen ismertem meg az 1970-es évek első felében, amikor az általa kiadott, román-magyar kapcsolattörténetre vonatkozó könyveket megtaláltam az egyetemi könyvtárban. Tudni kell, hogy az 1872-ben alapított, kolozsvári I. Ferencz József Magyar Királyi Tudományegyetemet 1919-1920 fordulóján a románok elzavarták Kolozsvárról, ezért az akkori magyar kormány Szegedre helyezte át. A könyveket nem bírtam lerakni, mert nemcsak olvasmányosak, hanem szakmailag is fantasztikusan adatoltak voltak. Így történt, hogy Gelence nagy szülöttjének komoly szerepe van abban, hogy én, a baranyai születésű, de ötven százalékban székely eredetű ember Erdély kérdéséből készítettem a kisdoktori disszertációmat a ’80-as évek elején, majd 1987-ben a kandidátusi disszertációmat. Később is, mikor már az 1918-19-es történelmi fordulat kutatásával foglalkoztam, elkötelezettje maradtam Erdélynek.

– A Kádár-korszak Magyarországán milyen szemmel nézték az Erdély-kérdés feszegetését?

– Magyarországon akkor egy hazug rendszer uralkodott, így történhetett az, hogy megkeresett a politikai rendőrség, és durván megfenyegettek az erdélyi témaválasztásom miatt. De már nem tudtak megállítani, és szerencsére a kommunizmusnak hamarabb lett vége, mint nekem.

– Miért kulcsfigurája Jancsó Benedek a román-magyar viszony tanulmányozásának?

– Munkássága megkerülhetetlen, ha valaki a román-magyar kapcsolatok történetét ismerni akarja. Ugyanakkor a magyar kormányok pipogya tehetetlenségéről is tiszta képet kaphat (itt kivétel a Bánffy-kormány, amely Jancsót a nemzetiségi ügyosztály tisztviselőjévé nevezte ki). De nemcsak a korszak tanulmányozásában igazít el, hanem a románság rejtett szándékaiban is, amelyek a különböző szerencsés és szerencsétlen tényezők folytán elvezettek az ismert végkifejlethez. Figyelemreméltó a román politikai elit gondolkodásmódja, hiszen Besszarábiában sokkal rosszabb volt a románok helyzete, mint a liberális Magyarországon, ennek ellenére érdekes módon nem az oroszok ellen léptek fel, akik úgy kezelték őket, mint az állatokat. Azért hangsúlyozom a liberális szót, mert Magyarországot a liberális eszme zúzta szét. Akkor sem a román parasztemberekkel volt gond, mert ők élték a maguk egyszerű életét. Ezt a történelmi folyamatot, amely végighengerli Kelet-Magyarországot és Székelyföldet, Jancsó Benedek munkáiból lehet megismerni. Ő a kiegyezés előtt született, és (1930-ig) túlélve a trianoni diktátum aláírását követő időszakot is, retrospektív módon láthatta és elemezhette. El tudom képzelni, milyen fájdalmas volt neki ez a fordulat, az, hogy az ő szép szülőföldje román megszállás alá került.

– Ha odafigyeltek volna az intelmeire, fordulhatott volna másképpen a történelem kereke?

– Biztosan másképpen ültünk volna le a tárgyalóasztalhoz, mert sok mindent meg lehetett volna előzni. Érthetetlen, hogy ismertsége folytán miért nem lehetett felkiáltójel a korában. Szerencsére az utódok kezdik felfedezni a jelentőségét, mert ma is lehet hasznosítani a gondolatait. Tisztánlátását mutatja, hogy amit már 1893-ban megjósolt, bekövetkezett. Egyre több munkáját adják ki újra, mert még most is lehet tanulni belőle, hiszen a történelem úgy alakult, hogy mára a román nép szaporodása megtorpant, és a következő száz évben, ha a magyarság több gyereket vállalna, a Kárpát-medencében újra többségbe juthatnánk.

Forrás: Székely Hírmondó

 

 

2011. Szeptember 20.

Jancsó Benedekre emlékeztek a háromszéki Gelencén – VIDEÓ

Jancsó Benedekre, a székelyföldi Gelencéről származó pedagógusra, irodalomtudósra, publicistára, oktatás-politikusra emlékeztek szülőfalujában. A 157 évvel ezelőtt született, és 81 éve elhunyt székely polihisztor, nem csak szülőföldjén, hanem egész Magyarországon dolgozott. Az állami- és egyházi iskolahálózaton kívüli szabadoktatás megszervezője, és népszerűsítője volt. Emlékére most könyvet is kiadtak.

A Kézdivásárhelyhez közeli Gelencén állt a múlt században Jancsó Benedek szülőháza, a székely polihisztor iránti tiszteletet itt most emlékplakett, a róla elnevezett iskola, és parkjában a mellszobra is őrzi.

Az ünnepségen Raffay Ernő budapesti történész így nyilatkozott a székely polihisztorról: amiért fontos megismerjük Jancsó Benedeket, az a történelemszemlélete. Nem liberális, nem baloldali, nem marxista, hanem a magyar nemzet van a középpontjában, de úgy, hogy nem soviniszta! Tehát higgadtan, óriási tudással ismeri a román-magyar kapcsolatokat.

Duna Tv, Híradó

Nézze meg Csúcs Mária kapcsolódó összeállítását, amely a Duna Tv Híradójában került a képernyőre:

A videó ezen a linken tekinthető meg

 Duna Tv

 

 

2011. Szeptember 20.

Az elődökre emlékeztek (Jancsó-napok Gelencén)

Megkoszorúzták Jancsó Benedek szobrát   A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Jancsó Benedek-iskola és a Jancsó Alapítvány negyedik alkalommal szervezett szombaton és vasárnap Jancsó-napokat Gelencén, melyen mintegy hatvan Magyarországon, Erdélyben és Német­országban élő Jancsó leszármazott vett részt.

Kövér László, a Magyar Or­szág­gyűlés elnöke és Tőkés László, az Európai Unió alelnöke nem lehetett jelen, de itt volt dr. Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár, egyetemi tanár és dr. Egyed Ákos történészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, dr. Jáki László ny. egyetemi tanár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tudományos főmunkatársa és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Az ünnepségen a budapesti Tamási Áron Alapítvány és a Bodor Ferenc Baráti Társaság is képviseltette magát.

A kétnapos ünnepség szombat délután a nagy tudós nevét viselő iskola kertjében, Jancsó Benedek 2001. szeptember 15-én leleplezett mellszobránál kezdődött, ahol cserkészek és a 15/2. számú Székely Ha­tárőr Gyalogezred Hagyományőrző Csa­patának Gelencei Ütege állt díszőrséget.

A rendezvényt Kovács Attila főszervező nyitotta meg, majd Szakács Tibor polgármester és Kovács Zsuzsanna iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A

művelődési otthonban dr. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dr. Sas Péter tudományos kutató által az ezer szállal Gelencéhez kötődő, a hetven évvel ezelőtt született Bodor Ferenc (elhunyt 1994-ben) munkásságát méltató írását Jancsó András olvasta fel, majd Rekita Rozália és Jancsó Miklós kolozsvári színművészek Men­ni vagy maradni? című, Áprily Lajos és Reményik Sándor versekből összeállított műsora hangzott el. Ezt követően bemutatták a Jancsó Alapítvány kiadásában megjelent, Jancsó Benedek emlékezete című könyvet hét szerző jelenlétében – első alkalommal a nagy tudós szülőfalujában. A könyv születési körülményeiről és tartalmáról Jancsó Antal és Jancsó András szólt. Bereczi István gelencei plébános és a Münchenben szolgáló Jancsó Jeromos református lelkipásztor áldását adta a könyvre és annak szerzőire.

   Tegnap reggel a műemlék templom temetőjében álló Jancsó-kopjafánál gyűltek össze a nemzetség tagjai, ahol dr. Jancsó Miklós színművész, egyetemi tanár két jeles elődre, Jantsó Pálra (1761–1845), az első magyar komikusra és Jancsó Adrienne (1921–2006) Kossuth-díjas színművészre, előadóművészre emlékezett születésük 250., illetve 90. évfordulóján. A Ladia falurészen levő Jancsó-kertben a Kelemen Botond az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos gyűjteményét, az iskola pedig a Comenius-pályázatra készített, Az esküvő hagyományai a Kárpát-medencében című anyagát állította közszemlére, a Jancsó Alapítvány néhai Jancsó György több mint száz évvel ezelőtt készült fotóalbumából állított ki válogatást. A hagyományőrzők tüzérségi bemutatója után a római katolikus kórus lépett fel a szabadtéri színpadon, majd dr. Jancsó Gábor a magyarság harcmodoráról tartott előadást. Közreműködött a sepsiszentgyörgyi Melodika énekegyüttes. A délután folyamán a Jancsó-kertben kürtőskalácssütésre és kézműves-foglalkozások bemutatására került sor, és az ősi Jancsó-temetőt is meg lehetett látogatni.

Forrás: Háromszék.ro

 

 

2011. Szpetember 19.

Jancsó Benedek emlékezete

Tanulságos olvasmány egy látnokról

Rég volt olyan felhozatal illusztris nevekből könyvbemutatón, mint Gelencén, ahol szombaton a Jancsó Benedek emlékezete című kiadvány ősbemutatóját tartották. A Bodor György Művelődési Otthon zsúfolásig telt termében a kötet tucatnyi szerzője közül kilencen voltak jelen.

Jelen volt dr. Egyed Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, dr. Raffay Ernő történész, ny. honvédelmi államtitkár, dr. Jáki László egyetemi docens, dr. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Münchenből Jancsó Jeromos ref. lelkész, továbbá Bereczi István gelencei plébános és az ugyancsak helybeli Kovács Attila és Zsuzsanna. A könyvet és a szerzőket Jancsó András konferálta, akik sorra mondták el személyes tapasztalataikat a rekordidőnek számító kilenc hónap alatt összeállított kiadványról. Dr. Raffay Ernő szerint Jancsó Benedek látnok volt: évtizedekkel korábban ráérzett arra, hogy a románoknak nem a kulturális autonómiára, hanem Erdélyre fáj a foguk, s sajnos a meglátásából valóság lett. Dr. Jáki László három pontban elemezte Jancsó Benedek munkásságát, legfőképpen pedagógusi tevékenységét értékelve nagyra, míg Egyed Ákos arra világított rá, hogy mennyire volt székely–magyar a publicista.

Forrás: Székely Hírmondó

 

 

2011. Szeptember 17.

Jancsó Benedek emlékezete

Az idén, szeptember 17-én negyedik alkalommal szervezik meg a Jancsó Napokat Gelencén. Az előző rendezvények mindenikének súlypontozása a XIX–XX. századi székely polihisztor (1854, Gelence–1930, Budapest) rendkívül szerteágazó szellemi értékteremtésének egy-egy mozzanatát emelte ki.

A szülőfaluban szervezett megemlékezések közös jellemzője, hogy hazaszólították az igen terebélyes, de a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba szétszóródott Jancsó famíliák, a leszármazottak és elszármazottak csapatait. Az eddigi rendezvények Gelence és Bu­dapest köré szerveződtek. Jancsó Benedek nevét a szülőfaluban Kézdiszék legnagyobb általános iskolája viseli. 2001-ben Gelen­cén portrészoborral tisztelegtek emléke előtt (Petrovits István alkotása). Az egykori családi háznak helyet adó Ladia falurészen emléktáblát helyeztek el.

Az idei, negyedik emléknap fő eseménye a Jancsó Alapítványnak köszönhetően a Jancsó Benedek emlékezete című tanulmánykötet bemutatója. A könyv mintegy megismétli a Jancsó Benedek halála után egy évvel (1931) Asztalos Miklós szerkesztésében Budapesten megjelent emlékkiadványt, ennek a szerkezeti felépítését követi. Ez a kötet hivatott arra, hogy tágabb földrajzi szórásban is megismerkedhessünk a térség hatalom- és rendszerváltásainak zűrzavarai közben mellékvágányra siklatott, a cenzúra által betiltott és üldözött életmű aktuális üzeneteivel. Reprezentatív a mostani szerzőgárda is: dr. Egyed Ákos professzor, az MTA külső tagja, dr. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, dr. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány kuratóriumi elnöke, n. dr. Jancsó Benedek c. egye­temi tanár, az MTA levelező tagja (1854–1930), dr. Jáki László, ny. egyetemi docens, az OPKM tudományos főmunkatársa, Kovács Attila gelencei helytörténet-kutató, Kovács Zsuzsanna tanár, a gelencei Jancsó Benedek Iskola igazgatója, dr. Kövér László, a Magyar Ország­gyűlés elnöke, dr. Raffay Ernő, v. honvédelmi államtitkár, egyetemi tanár, n. Rugonfalvi Kiss István, egyetemi tanár (1881–1957), dr. Sas Péter, az MTA Irodalomtörténeti Intézetének tudományos kutatója, Szőcs Géza író, kulturális államtitkár, Takaró Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke.

Jancsó Benedek életében és halála után rendkívül megbecsült személyiség volt, sokoldalú képzettségét, nyelvismeretét igénybe vették az iskolai, az egyetemi oktatásban, minisztériumokban, mű­­­vei­nek, tanulmányainak jegyzéke oldalakat tesz ki. Népakadémiát, népfőiskolákat alapított a felnőttoktatás előmozdítására. Kiváló Erdély- és románszakértő volt, 1917–18-ban a bukaresti osztrák–magyar katonai parancsnokság nemzetiségügyi előadója, később egyetemi tanár. Beszédes című művei közül íme néhány: A Daco Romanizmus és a magyar kultúrpolitika (Budapest, 1893), Román politikai és történeti tanulmányok (Budapest, 1894), Szabadságharczunk és a dákoromán törekvések (Budapest, 1895), Bánffy Dezső nemzetiségpolitikája (Budapest, 1895), A székelyek (Budapest, 1921), Erdély története (Kolozsvár, 1923). Utóbbit, Gelence ősi fészkének nevét használva – a Ladia név köszön vissza – Ladihay Vince álnéven adta ki.

Jancsó Benedek hatalmi parancsra mellőzött életműve a ma Gelencén bemutatandó kötet révén újra közkinccsé válhat. Élete példa olyan vonatkozásban is, hogy a sors bárhová sodorhatja az erre alkalmas embert, övéinek bármilyen messzeségben hasznára lehet.

A Kulturális Örökség Napjai programjában Gelencén bemutatott könyv követendő példa arra nézvést is, hogy a falu- és egyéb napjaink szellemi értékeket is felmutató alkalmak legyenek. A Jancsó Benedek-kultusz alkalmat teremthet arra, hogy Székelyföld nagyjainak életművét megismerhessük, magyarságtudatunkat erősítsük.

Forrás: Háromszék.ro

 

 

2011. Szptember 13.

Jancsók találkoznak

A hétvégén ismét rangos ünnepség helyszíne lesz Gelence: szeptember 17–18-án a Kulturális Örökség Napjai keretében negyedszer rendezik meg a Jancsó-napokat.

A találkozó 17-én 16 órakor kezdődik a Jancsó Benedek Általános Iskola udvarában, majd fél öttől a Bodor György Művelődési Otthonban folytatódik kulturális műsorral, amit dr. Sas Péter Bodor Ferencről szóló előadása követ. Szintén aznap mutatják be a Jancsó Benedek emlékezete című könyvet, amit a Jancsó Alapítvány adott ki. A kötet szerzőgárdáját olyan illusztris személyiségek alkotják, mint dr. Egyed Ákos, az MTA külső tagja, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke vagy Tőkés László, az Európai Unió alelnöke, hogy csak párat említsünk a tucatnyi szerkesztő közül.

Vasárnap, azaz 17-én 9 órakor a műemléktemplomban felállított Jancsó-kopjafánál tisztelegnek a család tagjai, többek között Jantsó Pál (1761–1845) magyar komikus és Jancsó Adrienne (1921–2006) Kossuth-díjas színésznő születésének 250., illetve 90. évfordulója alkalmából. Az ünnepség 14 órakor a Jancsó-kertben folytatódik, ahol megnyitják Kelemen Botond 1848–49-es tárlatát, majd megtekinthető az Esküvő hagyományai a Kárpát-medencében című kiállítás, amit a helyi iskola diákjai állítottak össze a Comenius-pályázat keretében. A tárlaton receptkönyvvel, gelencei vőfélyrigmusokkal ismerkedhetünk, de lesznek esküvői viseletbe öltöztetett babák, és nem maradnak el a lagzikon készített fotók sem.

Szintén a Jancsó-kúria melletti kiállítóházban nyílik meg a gelencei Jancsó-család fotóiból álló kiállítás is, a fényképek zöme 1880 és 1900 között készült. A vendégek megismerkedhetnek a II. Székely Gyalogezred gelencei ütegével, és meghallgathatják a római katolikus egyházi kórus előadását. A kertben kézműves foglalkozásokat tartanak, és a meghívott előadók révén történelmi előadások is elhangzanak. A találkozóra meghívták Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét is, aki jelezte, objektív okok miatt nem tud részt venni.

 

 

2011. Szptember 13.

Gelencén bemutatják a Jancsó Benedek emlékezete című könyvet

A Jancsó Alapítvány kiadásában Jancsó Benedek emlékezete c. könyv bemutatására kerül sor Gelencén

Erdély a múlt évszázadaiban igazi polihisztorokat adott a magyarságnak. Kőrösi Csoma Sándortól kezdve Kós Károlyig hosszú a sor, akik az élet több területén alkottak maradandót, vívták ki a tudományos és közélet elismerését sokoldalú tevékenységük kapcsán.

Az egyik ilyen utolsó polihisztor dr.Jancsó Benedek volt, akinek munkássága a XIX.század végére és a XX.század első évtizedeire esett és életműve átfogja az irodalomtudomány, a történettudomány, a oktatástudomány, a nemzetiségtudomány, a népművelés, a publicisztika, a politikai tudományok széles palettáját. Tevékenységének kifejezése mindvégig a tudós színvonalán és a székely ember önérzetére és hazaszeretetére alapozva nyilvánult meg.

A székely-magyar tudós polihisztort korában és halála után becsülte és tisztelte a teljes magyar társadalom. Tudását elismerte és szolgálatait kérte a korabeli oktatási és politikai kormányzat. Hihetetlenül nagy és sokrétű életpályája számos társadalmi értéket hordozott. Elég, ha csak a szabadoktatás megújításának úttörő munkáját, a Népies Irodalmi Társaság megalapítását, vagy a Bartók Béla-Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság- Székely népdalok c. gyűjteményének magyar, angol és francia nyelven történő kiadását említjük.

Jancsó Benedek életművének tiszteletére az Erdélyi Férfiak Egyesülete megbízásából, Asztalos Miklós történész szerkesztésében Jancsó Benedek halála utáni évben, 1931-ben megjelent a Jancsó Benedek Emlékkönyv. A könyvben e kor jeles közéleti személyiségei – köztük gróf Teleki Pál minis

Jancsó alapítvány

2021 Tahitótfalu, Béke u. 33.

Adószám:18030497-1-13

E-mail: info@jancsoalapitvany.hu

Web: www.jancsoalapitvany.hu

Adója 1%-ának felajánlása

Számlaszám: CIB 10700581-49378508-51100005

BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB

IBAN SZÁM: HU53 1070 0581 4937 8508 5110 0005

Jancsó alapítvány
Copyright (C) 2017 Jancsó Alapitvány. Minden jog fenntartva.